Fogyás dyspepsia. Fogyás funkcionális dyspepsia, Functionalis dyspepsia - Gyomorpanaszok betegség nélkül?
Innen tudhatjuk, hogy nincs rendben az emésztésünk Definíció szerint a funkcionális diszpepszia FD tünetei hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás.
- Izabgol zsírvesztés esetén
- Test támadás fogyás történetek
- One moment, please
- Gyomorideg | ➡️ A gyomoridegesség tünetei, lelki okai, kezelése
Ez azt jelenti, hogy az FD kialakulásában szerepet játszó okokat a tüneteket kiváltó folyamatokra kell visszavezetni. A GI-rendszer komplex szabályozására, az FD-hez társuló kórképeknek szerepére vonatkozó ismeretek egyre bővülnek, l carnitina y zsírégető ellenére az FD tüneteinek a hátterében lévő mechanizmusokat még nem tárták fel teljes mértékben.
A GI-rendszer széles határok között képes alkalmazkodni a táplálkozás, életmód, stb. Így például a GI-rendszerben relatíve elkülönülve kialakultak: az akaratunktól független, azaz vegetativ idegrendszer részeként a saját, úgynevezett enterális idegrendszer ENSés a specifikusan szerveződött immunrendszer GALTvalamint számos, különböző funkciójú "helyi" belső- és külső elválasztású mirigy.
A központi idegrendszer CNS a GI-rendszerben zajló folyamatokat a szimpatikus, illetve paraszimpatikus vegetatív idegrendszeri központjainak idegimpulzusai által modulálja. Mindezen komplex fogyás dyspepsia és folyamatok összehangolt működésének az eredményeként történik a táplálék előrehaladása a GI-rendszerben, emésztése, és felszívódása, valamint a salakanyag széklet kiürülése.
A jelenlegi ismereteink szerint elsősorban az alábbi okok játszhatnak szerepet a funkcionális diszpepszia FD kialakulásában 1. GI-motilitási zavarok motilitás: mozgásképesség : amelyek elsősorban a gyomorműködés során jelentkeznek, és ezek kóroki szerepe a funkcionális GI-betegségekben, és így az FD - posztprandiális distressz-szindróma PDS alcsoportjának az esetében is az úgynevezett prokinetikumok motilitást fokozó gyógyszerek kedvező hatásaival igazolható.
Ugyanakkor az epigasztriális fájdalom szindróma EPS tüneteit ezek a gyógyszerek lényegesen nem enyhítik. Magyarországon a motilitási zavarok kezelésére leggyakrabban a metoclopramidot és domperidont alkalmazzák. Nyombél savterhelése: az FD-s betegek egy részénél, az epigasztriális fájdalom szindróma EPS egyes eseteiben a nyombélbe ürülő gyomorsav, illetve a részben emésztett, pépes, savas kémhatású táplálék chymus elhúzódó közömbösítése, vagyis a nyombél fokozott savterhelése kóroki tényező lehet.
Viszont ezek a gyógyszerek az étkezést követő motilitási panaszokat PDS lényegesen nem enyhítik. Idegrendszeri szabályozással kapcsolatos zavarok agy-bél tengely : a. Infekciók: az elveszíti a mellkas zsírját mikrobális fertőzéseit követő állapotok egy részében a fertőzést követő fél - egy éven belül az FD kialakulásának a kockázata szignifikánsan nagyobb a nem fertőzött kontrollcsoporthoz képest.
A Helicobacter pylori gyomor-nyombélfekélyt okozó baktérium szerepe kérdéses: kiirtása - ha előzőleg még nem okozott fekélyt - csak a betegek kis hányadában csökkentette az FD-s tüneteket. Genetika: több gén szerepét vizsgálták, amelyek összefüggésbe hozhatók lehetnek az FD kialakulásával.
Így például az SLC6A4 gén működési zavara DNS-metilációamely a gyomor nyálkahártya szerotonin fogyás fogyás dyspepsia szabályozza; guanin-nukleozid kötő fehérjét kódoló gén GNB3-CT megváltozása, amely a sejtreceptorok jeltovábbításában játszik szerepet.
Emésztési zavar (Dyspepsia)
Még több gén szerepe is szóba került, további kutatások szükségesek ezek tisztázására. Az is kérdés: a génelváltozások hogyan befolyásolják az FD és a társuló betegségek kialakulását, kórlefolyását.
Az FD kialakulásában szerepet játszó okokat komplex egységben kell elképzelni.
A motilitászavar 1. Ám az érzékelő idegpályák hiperszenzitivitása és a kóros centrális percepció érzékelés nélkül önmagukban nem mindig okoznak tüneteket.
Így a diabéteszes gasztroparézisnél komoly a gyomorürülési zavar, de a betegek döntő többsége tünetmentes az érzékelő idegpályák károsodása miatt. A sósavterhelés is fontos tényező, de önmagában ez sem vált ki fekélyszerű tünetek et egészséges érzékelő idegpályák esetében.
Az FD alcsoportjaira jellemző tünetek: B. PDS: étkezés utáni posztprandiális disztressz szindróma: étkezés utáni kellemetlen teltségérzés, korai jóllakottság; B. EPS: epigasztriális fájdalom szindróma: gyomortáji fájdalom, illetve "égő" érzet. A B-csoport további alcsoportjaihoz tartozó "funkcionális" betegségek tünetei: B. Tüneti átfedések A funkcionális GI-betegségekben, és így az FD-ben szenvedőknél is jelentkező tünetek gyakran más betegségcsoport ok ban is megjelenhetnek.
Ezek a tüneti átfedések, megnehezíthetik a pontos diagnózis felállítását. Ezek előfordulhatnak a funkcionális Természetes fogyás segédeszközök belül, de gyakorlatilag az összes szervi GI-betegségben, továbbá a nem GI-eredetű, akut vagy krónikus szervi betegség tünetei között is.
Kérdés: a kiváltó betegség lezajlása vagy krónikussá válása után a tünetek maradnak-e. Az FD-hez kapcsolódó társbetegségek Nem véletlenül fordulnak elő a társbetegségek, ugyanis a GI-rendszer működését szabályozó központi- illetve enterális idegrendszernek CNS - Fogyás dyspepsia közös jeltovábbító molekulái vannak. A társbetegségek kölcsönösen hatnak egymásra, és így jelentősen súlyosbíthatják egy adott funkcionális kórkép tüneteit, és egyben nehezíthetik a pontos diagnózis felállítását is.
Ez az FD-nél főleg egyes pszichiátriai kórképekre, valamint vese- és húgyúti gyulladásos betegségekre fogyás dyspepsia.
Tippek a sikeres fogyáshoz
Vagyis elsődleges feladat a diszpepsziás tüneteket okozó organikus betegségek fennállásának a kizárása. Az FD diagnózisának a felállítási stratégiája "tünetorientált", tehát először alaposan ki kell kérdezni a betegeket, és a számukra is pontosítani kell a panaszaikat a tünetek helyes értékelése, vagyis félreértések elkerülése érdekében.
Lényeges szempont, hogy a betegek tisztázni tudják a panaszok gyakoriságát, és egymással, valamint az étkezéssel kapcsolatos összefüggésüket. Az FD diagnózisának a felállításához szükséges alapvizsgálatok: fizikális vizsgálat; alapvető laboratóriumi vizsgálatok; áttekintő hasi ultrahang vizsgálat; oesophago-gastro-duodenoscopia nyelőcső-gyomor-nyombél-tükrözés ; Helicobacter pylori kimutatása.
Ha a diszpepsziás tünetekkel jelentkezőnél nem észlelhetőek "alarm" tünetek fogyás dyspepsia, fogyás, stb.
Rossz emésztés és diszpepszia
A diagnosztizálás további lépése az alcsoport-osztályozás, ami a jellemző, úgynevezett predomináns tünetek alapján történik. A tüneteknek legalább hat hónappal a diagnózist megelőzően 5 11 fogyás jelentkezniük kellett és három hónapra visszamenőleg tartóssá kell válniuk. Ekkor az FD úgynevezett kevert típusáról van szó.
Ennek terápiás szempontból van jelentősége, mivel ilyen esetekben az FD mindkét alcsoportjára vonatkozó kezelést kell alkalmazni.
Funkcionális diszpepszia tünetei és kezelése
A pontos diagnózis felállítását nehezíthetik a tüneti átfedések, valamint a társbetegségek fennállása, emiatt esetenként szükség lehet pszichiátriai konzílium kérésére is. Gyakorlatilag minden szervi megbetegedés okozhat diszpepsziás tüneteket, ezért előfordulhat, hogy problémát okoz az elkülönítés például rejtett krónikus gyulladás, vagy igen korai stádiumban lévő rosszindulatú daganat, stb. Életvitellel kapcsolatos problémák szintén nehezíthetik a diagnózis felállítását.
Továbbá a tartósan vagy időszakosan szedett gyógyszerek esetleges mellékhatásaira is gondolni kell. A gyógyszerek is okozhatnak diszpepsziás tüneteket, de hátterükben nem találhatók a tünetekre utaló GI-szervi elváltozások, és így nem minősíthetők funkcionális GI-betegségeknek, mivel e tünetek oka ismert, s a gyógyszer elhagyásával megszűnnek.
Klinikai vizsgálat a Dyspepsia: Rifaximin, Placebo - Klinikai vizsgálatok nyilvántartása - ICH GCP
Viszont differenciáldiagnosztikai problémát okozhatnak, ha a beteg szedésükről nem tájékoztatja kezelőorvosát. Az FD és a diszpepsziás tünetekkel járó organikus betegségek közti elkülönítési lehetőség a kezelés hatására értelemszerűen változhat, mivel a sikeres kezelés megerősíti a diagnózist.
Kezelésre nem reagáló vagy súlyosbodó esetekben a kórisme felülvizsgálandó, szükség lehet a vizsgálatok megismétlésére, további kiterjesztett vizsgálatokra. A funkcionális diszpepszia kezelése 1. Betegek megnyugtatása.
Az FD- de a többi funkcionális GI-betegség esetén is a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt fontos a betegek megnyugtatása arról, hogy nincs súlyos szervi betegségük, hanem olyan tünetcsoportról van szó, amely jóindulatú természetű, és eredményesen kezelhető. El kell magyarázni, hogy a panaszok hátterében nincs szervi elváltozás, és a kórfolyamatot fogyás dyspepsia zavarok okozzák. Jó beteg-orvos kapcsolatot kell kialakítani.
Tanácsot kell adni a mindennapi életre vonatkozóan.
Rossz emésztés | A diszpepszia okai és kezelése
Javaslat az életmód-változtatásra. Segíthet a káros szenvedélyek elhagyása vagy csökkentése nikotin, alkohol, stb. Fontos az életkörülmények javítása is: az adott körülmények ésszerűbb kihasználását célzó pszichoterápiával elérhető a beteg állapotának, életminőségének javítása.
Diéta Az étrend megváltoztatásának a hatékonysága egyértelműen nem bizonyított, azonban ajánlott, és ennek során meg lehet kísérelni az egyéni diéta kialakítását megfelelő ételek kiválasztásával, fűszerek elhagyásával vagy csökkentésével, illetve az étkezések számának növelésével és kisebb egyszeri adagokkal. Így esetleg elérhető a diszpepsziás panaszok mérséklése.
Helicobacter pylori kiirtása A fekélyszerű diszpepsziás tüneteket az esetek egy részében mérsékelheti, azonban a hatásfok csekély és kiszámíthatatlan. Statisztikai adatok alapján kezelt betegből csupán egy reagál a kezelésre.
Ennek ellenére helicobacter pylori-pozitivitás esetén a baktérium kiirtását akár preventív célból is javasolt elvégezni. Prokinetikumok: Magyarországon az FD-PDS kezelésére leggyakrabban az fogyás dyspepsia az enterális idegrendszerben ENS ható dopamin D2-receptor gátlókat, a metoclopramidot és domperidont, alkalmazzák. Gyomorsavat lekötő vagy termelését gátló gyógyszerek: - a gyomorsavat közömbösítő azaz "lekötő antacidák"; - illetve a gyomorsavtermelést gátló hisztaminreceptor blokkolók H2RAvagy a hatékonyabb PPI protonpumpa-gátlók.
Ez utóbbiakkal kapcsolatban számos közlemény jelent meg, melyekben a szakmai kritériumoknak megfelelően történtek a vizsgálatok, és amelyek szerint az FD-ben is hatékonynak bizonyultak. Itt ezeket - a terjedelem korlátai miatt - nem ismertetjük részletesebben.
Az FD-hez kapcsolódó társbetegségek komorbiditás Ha beigazolódik a komorbiditás, akkor a diagnosztizált társuló adott kórkép kezelésének fogyás dyspepsia megindításhoz szakorvosi konzultácót kell kérni a megfelelő terápiához. A társult betegségek hatnak egymásra, így romolhat a beteg állapota, viszont a társuló kórkép javulásával arányosan segít az embernek fogyni a funkcionális tünetek.
Ez az FD esetében főleg egyes pszichiátriai kórképekre, valamint vese- és húgyúti gyulladásos betegségek re vonatkozik. Ebben fogyás dyspepsia kórképben a triciklikus antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása előnyös lehet.
A fenti kezelésekre jól reagáló esetekben a megkezdett kezelés a fogyás dyspepsia ellenőrzése mellett folytatható. Nem reagáló esetekben a kórisme felülvizsgálandó, további GI-szakvizsgálat szükséges.
A funkcionális diszpepszia kórlefolyása, gyógyulási esélyei A funkcionális diszpepszia gyógyítható. Az eredmény, ha nincs társuló betegség, az empirikus kezelés hatékonyságától függ.
Jól reagáló esetben a megkezdett kezelés a családorvos ellenőrzése mellett folytatható. Nem reagáló esetben a kórisme felülvizsgálandó, és újabb GI-szakvizsgálat szükséges.
A háziorvosok szerepe a krónikus gasztrointesztinális betegségek diagnózisában és kezelésében
A gyógyulási esély a társuló betegségek, rossz életkörülmények esetén az életmód megváltoztatásától, a komplex tüneti és az adott társbetegség kezelési eredményétől függően változik.
A funkcionális diszpepszia megelőzése Egyes pszichiátriai megbetegedések az FD kialakulásában kóroki tényezők is lehetnek, ezért ilyen fogyás dyspepsia célszerű azonnal szakorvoshoz fordulni. Ha e kezelés sikeres, csökken az FD kialakulási valószínűsége. Rendezni kell a nem megfelelő életkörülményeket, emberi kapcsolatokat, törekedni kell a stresszmentes életvitelre és az egészséges táplálkozásra, valamint a káros szenvedélyek mérséklésére vagy elhagyására.
Mindezeket az újabb felmérések egyértelműen alátámasztják.
